Szlov�kia 2002. augusztus

Indul�s P�p�r�l nem t�l kor�n, mint ahogy az n�lunk szok�s, mert ugyeb�r nem kerget a tat�r.

Hat�r�tkel�s Kom�romn�l. �ti c�l: Szlov�ki sz�l�n kereszt�l eljutni a Magas-T�tr�ba. Az els� eml�t�sre m�lt� hely a V�g v�lgy�ben Beck�. A falu v�r�r�l kapta a nev�t, mely egy kiemelked� szikl�n tornyosul a t�j f�l�. Az �tr�l is m�r el�re j�l l�tni. A legenda szerint, St�bor vajda bolondj�nak, Beck�nak lehetett egy k�r�se az ur�hoz, ami az volt, hogy erre a szikl�ra �p�tsen neki v�rat.

Olyan magas k�szikl�ra �p�lt a v�r, hogy a mad�r is elf�rad, mire felrep�l:

Fel is ment�nk megn�zi, egy m�sik oldal�r�l �gy n�z ki:

Sz�p v�r lehetett valaha. Most m�r ink�bb rom, de �rdemes megn�zni, val�ban l�tv�nyosan emelkedik a t�j f�l�.

K�vetkez� �llom�sunk Trencs�n (Tren�in), K�z�ps�-V�gv�lgy legnagyobb v�rosa a Feh�r- K�rp�tok l�b�n�l, a V�g foly� k�t partj�n fekszik

A v�r egy 260 m magas hegyen �ll, a felvid�k egyik legnagyobb v�ra.

Azt hitt�k, itt azt�n m�r nyoma sincs magyars�gnak, de a v�rban a szlov�k idegenvezet�s k�zben meg�t�tte f�l�nket a P�llfy n�v (amit a szlov�kok valahogy �gy mondanak: P�lfio�, brrrr hogy hangzik ez?). Nagyj�b�l ennyit is �rtett�nk �sszesen a bemutat�b�l.

Kil�t�s a v�rb�l:

�gy l�tszik ez egy v�rn�z� utaz�s lesz. J�jj�n a k�vetkez�, amit m�r r�g�ta kerestem, csak nem tudtam a nev�t, ahol tal�lhat�, Bajm�c (Bojnice) kast�lya:

Privigy�t�l 2 km-re fekszik Bajm�c. V�r�t a 13. sz�zad m�sodik fel�ben �p�tette a Hont-P�zm�ny nembeli K�zm�r, majd Cs�k M�t��, 1321 ut�n kir�lyi v�r. A k�z�pkorban olasz tulajdonosai voltak, akik b�v�tett�k �s v�d�falakkal er�s�tett�k. M�ty�s kir�ly, Corvin J�nos �s a Szapolyaiak ut�n 1527-ben a Thurz�k� lett, akik sokat �p�tettek rajta. A t�r�k 1530-ban �s 1599-ben is eredm�nytelen�l ostromolta. 1604-ben Bocskainak megnyitotta kapuit. 1637-ben a P�lffyak� lett, akik v�gig karban tartott�k, majd a 20. sz�zad elej�n pomp�s, 365 ablakos v�rkast�lly� var�zsolt�k. 1910-ben Bajm�cnak 1346, t�bbs�gben szlov�k lakosa volt, jelent�s magyar kisebbs�ggel. A trianoni b�keszerz�d�sig Nyitra v�rmegye Privigyei j�r�s�hoz tartozott.

T�bb oldal�r�l is �rdemes fot�zni. A k�fal alatt, a v�rat egy hatalmas vizes �rok veszi k�r�l.

A bel�p� igaz�n nem ker�l sokba, v�tek kihagyni, mert bel�l is nagyon pazar. Van idegenvezet�s, de a magyarul besz�l�k magyar nyelv� t�j�koztat� kapnak (j� esetben).

Szinte az eg�sz kast�ly bej�rhat�. Szlov�kia egyik legszebb �s tal�n legl�togatottabb helye.

N�hol sz�nes �vegek:

M�shol gy�ny�r� fresk�k h�vj�k magukra figyelm�nket:

Ebben a helyis�gben speci�lis �lland� h�m�rs�klet van az ikonok �rdek�ben.

Az idegenvezet�s korh� ruh�ban t�rt�nik, de �gy t�nik nem szeretik, ha fot�zz�k �ket.

K�l�n�sen akkor, ha valami „inflagranti” esetr�l k�sz�l a fot�:

Es�v�z elvezet� k�t, melynek az alj�t a kast�ly pinc�j�ben is megtekinthett�k.

Ez a s�r pedig P�lffy gr�f�, term�szetesen teljes magyar felirattal. Ezt meg�rtett�k, csak a magyarul nem besz�l�, pl. szlov�koknak volt sz�ks�g ford�t�sra.

A v�r alatti parkban 30-40 fokos term�lviz� gy�gyf�rd� tal�lhat�.

�s maga a park is gy�ny�r�. Kikapcsol�d�sra kiv�l�an alkalmas vid�k.

Bajm�cot elhagyva k�vetkez� meg�ll�nk m�r a Magas-T�tra, mely Szlov�kia �s Lengyelorsz�g hat�r�n fekszik, 1200 km hossz� �s a K�rp�tok vonulat�nak legmagasabb �s legl�tv�nyosabb r�sze. A viszonylag kis ter�letre koncentr�l�dott �rt�kes term�szeti sz�ps�geivel az eg�sz vil�gb�l vonzza a turist�kat.

A gy�ny�r� tiszta viz� patakok v�gigcsordog�lnak a T�tr�n:

A legr�gibb t�trai �d�l�telep�l�s a Nagyszal�ki-cs�cs l�b�n�l, fontos kiindul�pont a Magas-T�tra k�z�ps� r�sz�be: �t�traf�red (Star� Smokovec):

K�t nap alatt Szlov�kia ekkora ter�let�t j�rtuk be. Sz�p �lm�ny volt. Sz�p orsz�gunk volt.